Részlet Alfons Vansteenwegen: A szeretet cselekvést jelent című könyvéből

A tartós kapcsolat új követelményeket támaszt a pár két tagjával szemben. A kapcsolat gyakran mégis zátonyra futhat, mert az idő múlásával más dolgokat kezdünk fontosnak tartani, mint korábban. Erre azonban nem készített fel bennünket a neveltetésünk.

1. Önállóság

   Egy jó és modern kapcsolatban a pár mindkét tagja a saját lábán áll. Meg tudják védeni azt. Amit fontosnak tartanak. A kapcsolaton belül képesek megküzdeni a saját területükért. Képesek önállóan működni, felelősséget vállalni és megállni a saját lábukon. Tehát egyikőjük sem a másik meghosszabbítása vagy épp annak támasza. Minkét fél elkülönült személy, egyéniség, tehát nem teljesen ugyanolyanok, hanem különböznek. És mindketten felelősek a kapcsolatért – ki-ki a saját részéért.

2. Kommunikáció

   A modern kapcsolatban beszélgetni kell. Régen ez sokszor nem így volt, mert a szerepminták évszázadokon át változatlanok maradtak. Mivel a kapcsolat elsősorban gyakorlatias kapcsolat volt, jóval kevésbé volt fontos beszélgetni, mint manapság. Egy modern kapcsolatban semmi sem eleve adott. A pár két tagja együtt határozza meg a szabályokat, tehát beszélgetniük kell egymással. A kommunikáció, a nyitottság és beszélgetés szerepe ezért alapvető: ezek az alapfeltételei a demokratikus kapcsolatnak. Ha nem mondom ki, hogy mit akarok, akkor az egy modern kapcsolatban nem fog megvalósulni. Manapság meg kell osztanom, hogy mit szeretnék. Újfajta kapcsolatok kialakításán dolgozunk, még pedig oly módon, hogy beszélgetünk egymással.

3. Konfliktuskezelés

   Napjainkban nagyobb jelentőséget kap a konfliktusok önálló megoldása. Ha mindketten ugyanannyit érünk, akkor mit tegyünk abban az esetben, ha mindegyikünk mást akar? Régen sok megoldást szabályokban és szokásokban rögzítettek. De mit tegyünk ma? A konfliktusok megoldása olyasvalami, amit sokan nem tanultunk meg gyermek- és fiatalkorunkban. Mit teszünk ha én „fehéret” akarok, te pedig „feketét”, és mindketten ugyanannyit érünk? Egy modern kapcsolatban ebből rendszerint problémák alakulnak ki, és sokan inkább megkerülik őket. Az egyenjogú kapcsolatban az egyenlő felek közötti konfliktusmegoldásra kommunikáción keresztül van lehetőség.

4. Egymás felvállalása

   A modern kapcsolat azon áll vagy bukik, hogy mennyire vállalják egymást a pár tagjai. Az egész kapcsolat azon múlik, hogy mennyire állnak ki egymásért. Csak akkor beszélhetünk egymás vállalásáról, ha már megszűnik a magától értetődés. Az egymás felvállalása nem valami lila ködös állapotot jelent, hanem konkrétan kifejeződik abban, amit a pár tagjai tesznek vagy nem tesznek. Ha két ember vállalja egymást az látszik rajtuk. Nem hinni kell benne, hanem legyen tapintható, érzékelhető, számba vehető és megtapasztalható. Egymás vállalása a párkapcsolatban tehát összefüggésben áll azzal, ami játszódik benne. Az egymás melletti elkötelezettség (amelyet „adó szeretetnek” is szoktak nevezni) a kapcsolat tengelye és hajtóereje egyben. Ettől függ a kapcsolatban minden javulás. Egymás vállalása összefügg a döntés szabadságával is. Csak olyan dolog mellett tudunk dönteni, amit vissza is utasíthatunk. Csak akkor mondhatunk igent a kapcsolatban, ha nemet is mondhatunk. Csak akkor tudjuk egymást fölvállalni, ha ezt eldöntöttük. Aki tehát intenzívebb kapcsolatot szeretne, az nem kerülheti meg ezt a döntést. Ez az elhatározás személyes és egyéni döntés, amelyet mindenki a maga számára hoz meg. De valójában a szeretet is döntés kérdése.

A cikket a Zsánerem Magazin szíves hozzájárulásával adtuk közre.

Ha tetszett ez a cikkünk,
kérünk like-old a Társkereső Brigádot
a jobb hasáb tetején.